Estig még volt néhány ez, úgyhogy gondoltam elmegyek vásárolni Dominikával. Elmentünk a MY 77- be, mert most kaptunk anyuéktól pénzt, hogy költsük magunkra. Csomó ruhát pròbáltunl, és közben beszélgettünk.
- Figyi, mondanom kell valamit... - szòlaltam meg.
- Mondjad nyugodtan.
- Már 4 hònapja bele vagyok zugva Leventébe.
- És ezt miert nem mondtad el?
- Azért mert még én sem voltam biztos az érzéseimben.
Közben egy újabb halom ruhát pakoltam a pròbafülkébe. Nem mondott semmit Dominika, de láttam, hogy elveszett a gondolataiban.
Ezután a kb. 30 felpròbált ruhábòl megvettünk 7-et, ìgy is több mint 100 ezret ott hagytunk.
Ekkor eljött az est. Már tűkön ültünk Domival, hogy mikor jön már anya. Ekkor nyílt az ajtó. Anyáék hazajöttek.
- Anya, mi az, amit mondani akartál Nekem?
- Igazábòl ez Dominál is szól.
- Ők, de mi az, mondd már!
- Benne vagytok az asztma táborba, holnap indulok!!
Folyt. Következő rész